Cégértékesítés, cég-, üzletágeladás, támogatása

Számtalan oka lehet, hogy a tulajdonos (tulajdonosok) el akarják adni működő vállalkozásukat, cégüket, cégcsoportjukat. Nézzünk néhány eladási okot:
– Jelentkezik egy vevőjelölt, és elgondolkodunk ….. (kellemes gond! 🙂
– Mást szeretnénk csinálni, egyéb terveink vannak…, pihenni, önmegvalósítani, „nyugdíjba vonulni”, másik vállalkozást indítani…., (kellemes gond! 🙂
– Jelentkeznek olyan problémák (piaci, üzletági, pénzügyi, egészségi, menedzsment, vezetési, pszihés, tulajdonostársi, stb.), amikor tulajdonosként vagy tulajdonos-vezetőként úgy érezzük, vagy gondoljuk, ezeken nem tudunk, vagy nem akarunk úrrá lenni, ezért próbáljuk meg eladni… (nem kellemes gond 🙂
– Nem tudunk lépést tartani a korral, a feladatokkal, elért bennünket a generációváltás szele… (nem jó megöregedni! 🙂
A vagyon, a vállalkozás piaci értéke lehet pár százezer forinttól a sokmilliárdig bármennyi, rosszabb esetben nulla… :), amit szakszerűen fel kell mérni, vagyonértékelést, üzletértékelést kell, lehet csinálni, különféle szakmai módszerekkel.

Hogyan fogjunk hozzá a cégeladáshoz? Készen áll rá cégünk? Készen állunk rá mi?
Aki üzletszerűen nem foglalkozik cégek eladásával és vásárlásával (akvizíciójával), az még akármilyen sikeres vállalkozóként is új, ismeretlen feladattal találhatja magát szembe, amikor felvetődik a cégeladás gondolata.
Ilyenkor vetődhet fel a „külső tanácsadó”, szakember bevonása, akit általában is akkor keresünk meg (pl. a vízvezeték-szerelőt), ha nem ismerjük eléggé az adott témát, és nem is akarjuk megtanulni, vagy olcsóbb megfizetni valakit, aki ért hozzá, mint a saját időnket erre áldozni, vagy nem érdemes állandó „kapacitást” kialakítani a feladatra a cégen belül, olcsóbb „megvenni” a szolgáltatást, vagy szeretünk másoktól tanulni, hogy legközelebb már mi is tudjuk… 

Ha a fentieken már túl vagyunk, vagy más kellemes, vagy nem kellemes ok miatt szándékozunk eladni a cégünket, esetleg „türelmetlenkedik a vevő”, az eladási folyamat előkészítése és lebonyolítása az alábbi lehet (egy fázis lehet több is, kevesebb is, rövidebb idő, hosszabb is, cége, eladója, vevője válogatja 🙂 :

Magunknak készül, hogy pontosan tudjuk, mi a feladat. Amennyiben kitudódik az értékesítési szándék, annak hatása lehet a munkatársak teljesítményére, hangulatára, moráljára, a piaci szerelőkre, vevőkre, szállítókra, konkurenciára, esetleg negatívan hat az időszak árbevételére, hatékonysági mutatókra, stb. Valószínűleg csökken a cégünk értéke. Tehát fontos eldönteni, „nyilvánosan” keresünk-e vevőt, vagy zárt körben, milyen szám van a fejünkben, stb.?
A „legegyszerűbb” helyzet az, ha egy cég tulajdonjoga 100%-ban kerül eladásra, ennél bonyolultabb, ha (első lépésben) nem a 100%, hanem csak többségi, esetleg kisebbségi tulajdonhányad, és még bonyolultabb, ha nem üzletrészek, részvények, hanem „csak” piac, egy üzletág a cégből, vevők, szerződések, üzletek, eszközök, készletek, ingatlanok, gépek, jogok, stb., illetve ezek kombinációja kerül értékesítésre.

Az eladási ár meghatározása a „tudományos hasra ütéstől” kezdve, a jelentőségteljes égre nézésen keresztül a valóban tudományos, szakszerű, kipróbált, elfogadott szakmai módszerekig, és ezek kombinációjáig széles skálán terjedhet. Az alapeset, hogy eladási árat az eladónak illik mondania, persze az üzleti élet hozhat is ajánlatot.
A módszerek, igények, lehetőségek konkrét cég esetében nagyságtól, idő korlátoktól, a potenciális vevők számától, pénzügy lehetőségektől függően nagyon különbözőek lehetnek.
És egyszer csak van a fejekben egy elképzelt eladási ár, vagy több: tól-ig.

Jogi, pénzügyi, számviteli helyzet végiggondolása, hogy a vevő jogilag, tulajdonilag, pénzügyileg, számvitelileg „tiszta”, átlátható céget lásson, kapjon (a szabályozott, szervezett cégműködés alapfeltétel). Sokszor jellemzően összefolyik a céges és a magánvagyon, a tevékenység szempontjából indokolatlan költségek jelennek meg a cégben, … stb.

Az Információs memorandum, illetve mellékletei, valamint egyéb anyagok a cég nagyságától, a tevékenység bonyolultságától, az értékesítési stratégiától függően nagyon különböző terjedelmű, mélységű anyagok lehetnek.
Általánosságban csak annyit lehet mondani róla, hogy az Információs memorandum egy tartalmilag szakszerű, tárgyszerű, tényszerű, de eladási szemléletű, marketing anyag. Lehet egy rövidebb, előzetes tájékoztató, ajánlati anyag is, és egy második, komolyabb, még bizalmasabb belső információkat tartalmazó anyag, amennyiben a vételi szándék is komolynak tűnik. Az első Információs memorandum (kiajánlási anyag) után akár különböző feltételeket is szabhatunk, annak, aki tovább szeretne lépni a bizalmasabb Információs memorandum felé. Fontos üzletileg végiggondolni, mi kerül az első, mi kerül a második anyagba, és mit akarunk csak akkor megmutatni vagy átadni, amikor valaki kéri.

Az Információs memorandum és a mellékletek (a várhatóan kért anyagok) összeállításánál célszerű a potenciális vevő fejével gondolkodni, bizalmat kelteni és sugározni. Fel kell készülni arra, várhatóan mire fog rákérdezni, mit szeretne látni annak érdekében, hogy bizalommal, gyorsan és biztosan tudja felmérni a cégünket, és dönteni róla, akarja-e és mennyiért, milyen feltételekkel megvenni.
Kell, vagy kellenek továbbá megfelelő tartalmú Titoktartási nyilatkozat(ok), amelyek biztosítják számunkra, hogy az üzleti titkaink azok is maradnak, és nem élnek vissza azokkal…

A kiajánlási anyag kiküldése a közösen meghatározott helyekre, az első információadások, szűrések lebonyolítása az értékesítési stratégia szerint. A „második körös” érdeklődők szűrése, kiválasztása.

A tartalmi üzleti tárgyalások lebonyolítása, esetleg párhuzamosan több érdeklődővel. Ismerkedések, az elképzelések, igények kölcsönös megismerése, „kritikus” pontok megvitatása, stb.
A szükségesnek ítélt szerződések, konstrukciók, szindikátusi megállapodások elő-, és elkészítése, végigtárgyalása (a minimálisan kötelező üzletrész adásvételi, részvényeladási adásvételi szerződést ügyvéd készíti, de általában szükség lehet mögöttes Szindikátusi megállapodásra arról, ami nem való az adásvételi szerződésekbe, esetleg rögzíti az átadás-átvételi folyamatot, további szerződések megkötésére utal, stb.)
Szerződések aláírása…

A tárgyalások, az aláírt megállapodások szerint jogilag, üzletileg, etikailag korrektül lebonyolításra kerülő folyamat, ami a konkrét helyzettől függően lehet egy nap, de akár pár hét, pár hónap is, mire az új tulajdonos 100%-ban birtokba került, a régi tulajdonos pedig 100%-ban megkapta a megállapodás szerinti vételárat. Vagy esetleg még ennél is bonyolultabb „vége” is lehet…

Olvasson tovább, vagy hívjon fel most a +36 20 942 6585telefonszámon! Kérdezzen, és fogjunk hozzá az ön kérdései megválaszolásához, problémái megoldásához!