Generációváltás; „önműködő” cég, átlátható, ellenőrizhető vállalati  szervezet és nyereséges működés megvalósítása; cégeladás, cégértékesítés támogatása

Weboldalam tudatosan nem követi a divatot, a trendeket sem arculatában, sem szerkezetében,  sem tartalmában. Nem akar versenyezni senkivel. Más, egyedi, mint a tudás, tapasztalat, kreativitás, gondolkodásmód, személet, hozzáállás is, amelyeket munkáim során használok, képviselek, mutatok, megvalósítok.

A tartalom és a szöveg saját szerzői, szellemi tulajdonom, üzleti know-how-m része, amelyet a törvények védenek! Jogosulatlan felhasználásuk, hasznosításuk, alkalmazásuk törvénysértés lehet és jogkövetkezményekkel járhat!

Önnek is azt javaslom, védje tudását, know-how-ját, üzleti titkait, adatait, ahogyan azt tanácsadási szolgáltatásaim során meg is tesszük!

Köszönöm, hogy elgondolkodik a fentieken!

1. A generációváltás problémájának megoldása családi vállalkozásban 
2. Az eredményes cégvezetés kiskáté-ja, az „önműködő”, nyereséges  vállalkozás megvalósítása
3. Cégeladás, cégértékesítés indokai
4. Cégeladás, cégértékesítés támogatása

A fenti fogalmak első ránézésre nem függenek össze egymással.
Minden tulajdonos-vállalkozó, aki egyben első számú vezetője is vállalkozásának, egy idő után vágyik arra, hogy a cége nélküle is működjön, és „csak” termelje neki a profitot, napi szinten ne a saját cégében legyen saját alkalmazottja vagy rabszolgája, hanem a cégén, annak fejlesztésén, és/vagy további céljai megvalósításán tudjon tevékenykedni. Ehhez bizony meg kell valósítani az átlátható, „önműködő”, könnyen ellenőrizhető céget.
A generációváltás időszakát éljük a hazai családi vállalkozások világban, és az eredményes tulajdonosi kivonulásnak is előfeltétele az átlátható, „önműködő” cég, akár családtagnak, akár fizetett menedzsmentnek adjuk át a cégvezetést.

Egy eredménytelen, vagy utód hiányában lehetetlen generációváltásnak lehet következménye a cégeladás, cégértékesítés melletti döntés. A cégértékesítés persze napirendre kerülhet más szomorú, vagy akár örömteli okból is.
Bármilyen ügyes, felkészült is egy tulajdonos, a generációváltás, a cégeladás, cégértékesítés még soha nem végzett szakmai, üzleti feladatok elé állíthatja a céget. És ami az egyik oldalról a cégeladás, az a másik oldalról cégfelvásárlás, akvizíció.

1. A generációváltás problémájának megoldása családi vállalkozásban

A generációváltás problémájának megoldására elméletileg 4 lehetőség van:
1. Generációváltás családtagi utódlással, ha van kinek…
2. Külső menedzser (menedzsment) alkalmazása…
3. A cég eladása…
4. Elvérzés, csőd, bukás…

A negyediket nyilván mindenki el akarja kerülni, de az első hárommal kapcsolatos döntések meghozatala sem egyszerű, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nemcsak döntést kell hozni, de döntést, döntéseket is kell hozni.
Kicsit segít „átlendülni” a helyzeten és holtpontokon, ha valahol már „jelentkeznek a problémák”, például árbevétel csökkenése, nyereségesség csökkenése, növekvő fluktuáció, munkaerőhiány, piacvesztés, konkurencia erősödése, egészségügyi problémák, szembesülés a saját korunkkal, korlátainkkal. A lényeg, hogy valami már jobban „fájjon”, mint a székely kutyájának, aki fekszik a küszöbön és csak nyüszít, mert nyomja a szög az oldalát, de még nem fáj eléggé, ezért nem mozdul…
Ha van kinek…
Ha van kinek, és akarja is csinálni, és érett is rá… ugorhatunk a következő pontra.
Ha van kinek, és akarja is csinálni, de még nem elég érett rá…. megoldandó feladat…
Ha van kinek, de nem akarja csinálni, …. megoldandó feladat…, vagy ugorhatunk a következő pontokra.
Mi van, ha több „önként jelentkező” trónkövetelő is van…? Megoldandó feladat…
Ha nincs kinek… ugorhatunk a következő pontokra…

A megoldandó feladatok jellemzően nem (csak) üzleti, szervezeti, gazdasági, vállalkozási kérdések, ezért szükség lehet megfelelő szakmai felkészültségű, pártatlan szakemberek segítségére is a megoldásban: például üzleti és/vagy életvezetési coachok, mediátorok, HR specialisták, szervezetfejlesztők, pszichológusok, stb.

Családi alkotmány, menedzserszerződés

A generációváltás megvalósítása családtagi utódlással, vagy fizetett menedzser bevonásával az átlátható, „önműködő” és ellenőrizhető cégműködésen túl (lásd alább) még teljesen egyedi igényeket, megoldandó problémákat, megállapodásokat, ütemezéseket vethet fel. Ilyen például a „Családi alkotmány” kérdése, amelyben a családtagok rögzíthetik az egyes családtagoknak a családi céghez való viszonyát, szerepeket, jogokat, kötelezettségeket, „osztozkodásokat”, örökléseket, stb.
Akár családtag veszi át a cégvezetést, akár külső, fizetett menedzser, a munkaszerződésén, munkaköri feladat, hatásköri és felelősségi leírásán túl szükséges lehet un. menedzserszerződés kidolgozása, aláírása is, ami rögzítheti például a tulajdonosok és a menedzser hosszú távú, kölcsönös elköteleződésének részleteit, a menedzser „egyéb juttatásait”, bónuszait, jövőbeni részesedéseit, kölcsönös garanciákat, teljesítményelvárásokat, stb.

Olvasson tovább, vagy hívjon fel most a +36 20 942 6585 telefonszámon! Kérdezzen, és fogjunk hozzá az ön kérdései megválaszolásához, problémái megoldásához!

2. Az eredményes cégvezetés kiskáté-ja, az „önműködő”, nyereséges vállalkozás megvalósítása

Nézzük meg, alkalmas-e cégünk az eladásra, vagy az átadásra? Az alábbiak közül persze nem biztos, hogy mindent el kell végeznünk a sikeres eladás, átadás érdekében, sőt, lehet, hogy sok mindent már megvalósítottunk, de ha van időnk az előkészítésre, érdemes végiggondolni az alábbiakat, mert jelentősen növelhetjük a cégünk eladási árát, és/vagy csökkenthetjük az eladási, átadási időt!
Nagyjából ugyanezeket érdemes elvégeznünk, amennyiben egy családtagnak, vagy külső menedzsmentnek tudjuk, akarjuk átadni a cég operatív irányítását, vagy egyszerűen csak a távolból szeretnénk ránézni néhány adatra, amiből láthatjuk, hogy jól mennek-e a dolgok, és mi élvezhetjük a „szelvényvagdosás” összes előnyét.  🙂

Fokozatosan tegyük átláthatóvá, „önműködővé”, könnyen ellenőrizhetővé cégünket az alábbiak megvalósításával!

1. Készítsünk helyzetelemzést, nézzük meg az erősségeinket, gyengeségeinket, lehetőségeinket, a kockázati tényezőket! És mindezt írjuk le!
2. Alkossunk víziót és stratégiát a cég jövőjére vonatkozóan! És mindezt írjuk le!

               

3. Valósítsunk meg szervezetfejlesztést! Alakítsunk ki szervezeti-vezetési struktúrát, munkaköröket, felelősségi és hatásköröket, határozzunk meg célokat, teljesítménymutatókat, írjuk le, szabályozzuk legalább a fő vállalati folyamatokat, a belső működés szabályait, a know-how-nkat, a vállalti kultúránk jellemzőit! Mindezt írjuk le saját Szervezeti és Működési Szabályzatunkban és Működési Kézikönyvünkben. A Kézikönyveket tartsuk karban, rendszeresen frissítsük, taníttassuk meg a munkatársainkkal, néha ellenőrizzük a tudásukat!

    

4. Gondoljuk végig, és tegyünk lépéseket szakmai, üzleti know-how-nk és üzleti titkaink védelméért, mert ezeknek vagyoni, üzleti értékük van, és versenyelőnyt jelenthetnek számunkra!
5. Alakítsunk ki belső ellenőrzési, pénzügyi tervezési és ellenőrzési szabályokat és rendet, vezessünk be kontrolling rendszert és legalább egy egyszerű „vállalatirányítási rendszert”!
6. Vonjunk be, alkalmazzunk külső szakembereket, szakterületi vezetőket a cégnél, akik a máshol szerzett tudásukat, tapasztalatukat behozzák a mi vállalatunkba és segítik, támogatják annak fejlesztését!

7. Tulajdonosként és első számú vezetőként vezessük a cégünket, végezzük el a vezetői munkát! Tartsunk rendszeresen „értekezleteket”, készítsünk róla emlékeztetőt, fogalmazzunk meg pontosan feladatokat, adjuk ki a feladatot a munkatársaknak – határidővel együtt, kérdezzük meg, hogy minden tudás, információ a rendelkezésére áll-e, hogy el tudja végezni, a határidő lejárta előtt kérdezzünk rá, hogyan áll a feladattal, a határidő leteltekor „kérjük számon”, ha megérdemli, ismerjük el a munkáját – a többiek előtt is, ha kell, mondjuk meg neki, miben, hol vártunk mást végeredményként!

8. Gondolkodjunk olyan fejjel, mintha külső vállalkozóként mi akarnánk megvenni a cégünket (vagy mondjuk franchise átadóként akarnánk csatlakozni a céghez, a márkához), mire kérdeznénk rá, mire figyelnénk, mit tekintenénk értéknek, amiért hajlandóak lennénk pénz adni!
9. Legyünk nyitottak, fogadjunk be, vezessünk be innovatív megoldásokat a vállalati működés minden területén: informatika, kereskedelem, marketing, gyártás, HR, stb.! Lépjünk be tudatosan a 4. Ipari forradalom világába (Ipar 4.), építsünk „okos” céget!
10. Tanuljunk, rendszeresen képezzük magunkat és munkatársainkat!
11. Fejlesszük a céget tudatosan, kitartóan, a prioritásokra fókuszálva a kidolgozott stratégia által meghatározottak szerint!
12. Legyünk tudatosak, tervszerűek! Néha álljunk meg értékelni, ha kell, korrigáljunk! Ne kapkodjunk!
13. Higgyünk magunkban, a cégben, a márkában, a csapatunkban!

Amennyiben ön a fentieket eddig is „tökéletesen” csinálta, felesleges volt elolvasnia…! 🙂
Amennyiben olvasott benne valamit megvalósítani valót, lépjen, mozduljon! Biztosan nem az elvérzés csőd, bukás vár majd az ön cégére, hanem a siker a generációváltásban, vagy a siker a külső menedzsmentnek történő átadásban, vagy a siker az eladásban!

Amennyiben átadtuk a céget egy fiatalabb családtagnak, vagy külső menedzsmentnek, a fentiek alapján már tudni fogjuk, mit kérjünk, kapjunk meg rendszeresen az operatív vezetéstől, hogy lássuk, jól mennek a dolgok a cégben…! Mi pedig…

A fentieket persze nem csak a „nyugdíj előtt” álló vállalkozói generációnak érdemes végiggondolnia és megvalósítania, hanem minden 30-40 év körüli, feletti vállalkozónak is, aki tudatosan akarja megtervezni jövőbeli magánéletét, a „hátradőlést”, a „szelvényvagdosást”, „öreg napjait”, vagy újabb vállalkozásainak elindítását, önmegvalósítását, stb…

Olvasson tovább, vagy hívjon fel most a +36 20 942 6585 telefonszámon! Kérdezzen, és fogjunk hozzá az ön kérdései megválaszolásához, problémái megoldásához!

3. Cégeladás, cégértékesítés indokai

Számtalan oka lehet, hogy a tulajdonos (tulajdonosok) el akarják adni működő vállalkozásukat, cégüket, cégcsoportjukat. Nézzünk néhány eladási okot:
– Jelentkezik egy vevőjelölt, és elgondolkodunk ….. (kellemes gond! 🙂
– Mást szeretnénk csinálni, egyéb terveink vannak…, pihenni, önmegvalósítani, „nyugdíjba vonulni”, másik vállalkozást indítani…., (kellemes gond! 🙂
– Jelentkeznek olyan problémák (piaci, üzletági, pénzügyi, egészségi, menedzsment, vezetési, pszihés, tulajdonostársi, stb.), amikor tulajdonosként vagy tulajdonos-vezetőként úgy érezzük, vagy gondoljuk, ezeken nem tudunk, vagy nem akarunk úrrá lenni, ezért próbáljuk meg eladni… (nem kellemes gond 🙂
– Nem tudunk lépést tartani a korral, a feladatokkal, elért bennünket a generációváltás szele… (nem jó megöregedni! 🙂
A vagyon, a vállalkozás piaci értéke lehet pár százezer forinttól a sokmilliárdig bármennyi, rosszabb esetben nulla… :), amit szakszerűen fel kell mérni, vagyonértékelést, üzletértékelést kell, lehet csinálni, különféle szakmai módszerekkel.

Hogyan fogjunk hozzá a cégeladáshoz? Készen áll rá cégünk? Készen állunk rá mi?
Aki üzletszerűen nem foglalkozik cégek eladásával és vásárlásával (akvizíciójával), az még akármilyen sikeres vállalkozóként is új, ismeretlen feladattal találhatja magát szembe, amikor felvetődik a cégeladás gondolata.
Ilyenkor vetődhet fel a „külső tanácsadó”, szakember bevonása, akit általában is akkor keresünk meg (pl. a vízvezeték-szerelőt), ha nem ismerjük eléggé az adott témát, és nem is akarjuk megtanulni, vagy olcsóbb megfizetni valakit, aki ért hozzá, mint a saját időnket erre áldozni, vagy nem érdemes állandó „kapacitást” kialakítani a feladatra a cégen belül, olcsóbb „megvenni” a szolgáltatást, vagy szeretünk másoktól tanulni, hogy legközelebb már mi is tudjuk… 

4. Cégeladás, cégértékesítés támogatása

Ha a fentieken már túl vagyunk, vagy más kellemes, vagy nem kellemes ok miatt szándékozunk eladni a cégünket, esetleg „türelmetlenkedik a vevő”, az eladási folyamat előkészítése és lebonyolítása az alábbi lehet (egy fázis lehet több is, kevesebb is, rövidebb idő, hosszabb is, cége, eladója, vevője válogatja 🙂 :

4.1. Előkészítési fázis: Értékesítési stratégia, alapelvek, irányok, korlátozások rögzítése
Magunknak készül, hogy pontosan tudjuk, mi a feladat. Amennyiben kitudódik az értékesítési szándék, annak hatása lehet a munkatársak teljesítményére, hangulatára, moráljára, a piaci szerelőkre, vevőkre, szállítókra, konkurenciára, esetleg negatívan hat az időszak árbevételére, hatékonysági mutatókra, stb. Valószínűleg csökken a cégünk értéke. Tehát fontos eldönteni, „nyilvánosan” keresünk-e vevőt, vagy zárt körben, milyen szám van a fejünkben, stb.?
A „legegyszerűbb” helyzet az, ha egy cég tulajdonjoga 100%-ban kerül eladásra, ennél bonyolultabb, ha (első lépésben) nem a 100%, hanem csak többségi, esetleg kisebbségi tulajdonhányad, és még bonyolultabb, ha nem üzletrészek, részvények, hanem „csak” piac, egy üzletág a cégből, vevők, szerződések, üzletek, eszközök, készletek, ingatlanok, gépek, jogok, stb., illetve ezek kombinációja kerül értékesítésre.

4.2. Cégértékelés, üzletértékelés, vagyonértékelés, eladási ár meghatározása

Az eladási ár meghatározása a „tudományos hasra ütéstől” kezdve, a jelentőségteljes égre nézésen keresztül a valóban tudományos, szakszerű, kipróbált, elfogadott szakmai módszerekig, és ezek kombinációjáig széles skálán terjedhet. Az alapeset, hogy eladási árat az eladónak illik mondania, persze az üzleti élet hozhat is ajánlatot.
A módszerek, igények, lehetőségek konkrét cég esetében nagyságtól, idő korlátoktól, a potenciális vevők számától, pénzügy lehetőségektől függően nagyon különbözőek lehetnek.
És egyszer csak van a fejekben egy elképzelt eladási ár, vagy több: tól-ig.

4.3. Felkészítés az eladhatóságra (jogi, pénzügyi, számviteli)
Jogi, pénzügyi, számviteli helyzet végiggondolása, hogy a vevő jogilag, tulajdonilag, pénzügyileg, számvitelileg „tiszta”, átlátható céget lásson, kapjon (a szabályozott, szervezett cégműködés alapfeltétel). Sokszor jellemzően összefolyik a céges és a magánvagyon, a tevékenység szempontjából indokolatlan költségek jelennek meg a cégben, … stb.

4.4. Az eladás előkészítéséhez, vevőkereséshez, tárgyalásokhoz szükséges dokumentáció, Információs memorandum megírása és összeállítása
Az Információs memorandum, illetve mellékletei, valamint egyéb anyagok a cég nagyságától, a tevékenység bonyolultságától, az értékesítési stratégiától függően nagyon különböző terjedelmű, mélységű anyagok lehetnek.
Általánosságban csak annyit lehet mondani róla, hogy az Információs memorandum egy tartalmilag szakszerű, tárgyszerű, tényszerű, de eladási szemléletű, marketing anyag. Lehet egy rövidebb, előzetes tájékoztató, ajánlati anyag is, és egy második, komolyabb, még bizalmasabb belső információkat tartalmazó anyag, amennyiben a vételi szándék is komolynak tűnik. Az első Információs memorandum (kiajánlási anyag) után akár különböző feltételeket is szabhatunk, annak, aki tovább szeretne lépni a bizalmasabb Információs memorandum felé. Fontos üzletileg végiggondolni, mi kerül az első, mi kerül a második anyagba, és mit akarunk csak akkor megmutatni vagy átadni, amikor valaki kéri.

Az Információs memorandum és a mellékletek (a várhatóan kért anyagok) összeállításánál célszerű a potenciális vevő fejével gondolkodni, bizalmat kelteni és sugározni. Fel kell készülni arra, várhatóan mire fog rákérdezni, mit szeretne látni annak érdekében, hogy bizalommal, gyorsan és biztosan tudja felmérni a cégünket, és dönteni róla, akarja-e és mennyiért, milyen feltételekkel megvenni.
Kell, vagy kellenek továbbá megfelelő tartalmú Titoktartási nyilatkozat(ok), amelyek biztosítják számunkra, hogy az üzleti titkaink azok is maradnak, és nem élnek vissza azokkal…

4.5. Vevőkereső fázis (ha van)

A kiajánlási anyag kiküldése a közösen meghatározott helyekre, az első információadások, szűrések lebonyolítása az értékesítési stratégia szerint. A „második körös” érdeklődők szűrése, kiválasztása.

4.6. Tárgyalási, lebonyolítási fázis
A tartalmi üzleti tárgyalások lebonyolítása, esetleg párhuzamosan több érdeklődővel. Ismerkedések, az elképzelések, igények kölcsönös megismerése, „kritikus” pontok megvitatása, stb.
A szükségesnek ítélt szerződések, konstrukciók, szindikátusi megállapodások elő-, és elkészítése, végigtárgyalása (a minimálisan kötelező üzletrész adásvételi, részvényeladási adásvételi szerződést ügyvéd készíti, de általában szükség lehet mögöttes Szindikátusi megállapodásra arról, ami nem való az adásvételi szerződésekbe, esetleg rögzíti az átadás-átvételi folyamatot, további szerződések megkötésére utal, stb.)
Szerződések aláírása…

4.7. Átadás, birtokba adás, birtokba lépés lebonyolítása

A tárgyalások, az aláírt megállapodások szerint jogilag, üzletileg, etikailag korrektül lebonyolításra kerülő folyamat, ami a konkrét helyzettől függően lehet egy nap, de akár pár hét, pár hónap is, mire az új tulajdonos 100%-ban birtokba került, a régi tulajdonos pedig 100%-ban megkapta a megállapodás szerinti vételárat. Vagy esetleg még ennél is bonyolultabb „vége” is lehet…

Olvasson tovább, vagy hívjon fel most a +36 20 942 6585 telefonszámon! Kérdezzen, és fogjunk hozzá az ön kérdései megválaszolásához, problémái megoldásához!

DR. JÁNOSI ISTVÁN

a sikeres vállalkozók szürke eminenciása

Mobil: +36-20-942-6585 email: office@drjanosiistvan.hu